Rákóczi fejedelem híres kuruc hadvezére, tábornoka halálának 300. évfordulójára emlékezünk idén ősszel. Szülővárosában, Esztergomban, és feltételezett nyughelyén, gyöngyösön sok rendezvény emlékezik meg róla, a Bottyán év alkalmából. Emlékét ma is őrzi nemcsak e két város, hanem minden jó szándékú, jóravaló magyar, s európai. Esztergom sok szállal kötődik a tábornokhoz, egykori palotája, ma a város polgármesteri hivatala.
Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére; elszegényedett protestáns nemesi családból származott, születésének pontos idejét nem ismerjük. 1640-45 között született, Esztergomban, majd a vág- sellyei jezsuiták nevelték, hatásukra áttért a katolikus hitre, ezért az apja kitagadta. Tanulmányait félbehagyva katonai pályára lépett, élethivatásul választva a török megszállók elleni küzdelmet. A vág- sellyei végvárban hadnagyi rangot szerzett. Ez a vidék az Esztergom és Érsekújvár közötti török hódoltsági határterület, amelyen a végvári katonák feladata volt a török további terjeszkedésének megakadályozása.
Ebből az időszakból származik az egyik híres tette, amely talán csak a személyét övező legendák közé tartozik. Fogadott társaival, hogy bemegy a 6000 fős török őrséggel védett Érsekújvárra, és a főtéren álló mecsetből az imát mondó müezzint lelöki, majd épségben visszatér. Parasztruhát vett fel, és bejutott a városba, ahol épp vásár volt. Amikor a müezzin kilépett a minaret erkélyére, hogy imáját elmondja, Bottyán János utánament és kihajította. Ezután gyorsan lejött a toronyból, a várkapu felé szaladt és az útját álló janicsárt lelőve, sikeresen kijutott. Az üldöző törököket a rá váró társai felkoncolták.
Bővebben itt: http://www.sendo.hu/index.php/hu/munkak/diak-elet
